2011. október 31., hétfő

Halottak napja

A köztudatban csak Halottak napjaként emlegetett  november 2.-a közeledik... Ezen a napon főként a katolikusok körében - de mára már a protestánsok, anglikánok, sőt ortodoxok is csatlakoztak - szokássá vált, hogy kimegyünk eltávozott szeretteink sírjához, virágot viszünk, gyertyát gyújtunk és emlékezünk. Emlékezünk rájuk, akik már nem lehetnek köztünk... Legtöbbünknek  van kire, hiszen valószínűleg ott él a lelkünkben egy eltávozott szülő,  nagyszülő, házastárs, ne adjisten egy elvesztett gyermek  szeretett emléke.  Emlékezünk, miközben elkerülhetetlenül  belénk mar saját elmúlásunk gondolata is. Talán csak a gyerekeket és a nagyon fiatalokat nem foglalkoztatja még ez a gondolat, de ha az ember egy bizonyos kort megér, óhatatlanul eszébe jut, saját életének végessége is...
Születés és halál, élet és elmúlás, olyan körforgás ez, mely mindannyiunkra rátalál. A születést örömmel fogadjuk.  (Én most még inkább át tudom érezni ennek örömét, hiszen éppen új életre várok, ami bármikor beköszönthet). A halál más téma. Amikor megérkezik mérhetetlen fájdalommal tölti el a lelket. Nem azét, aki elmegy, hanem azét, aki marad. Mert talán könnyebb elmenni, mint maradni... Ennek igazságát  csak az tudja igazán megérteni, aki vesztett már el valakit. Az eltávozottakat  legtöbbször harag, könnyek és fájdalom kíséri. A beletörődés, a megnyugvás csak később jön, ha megérkezik egyszer. 

A keresztyének meggyőződése, hogy eme földi élet után másik Élet következik. Élet, ami örök és amelyben találkozunk azzal, aki teremtett minket. Élet, ami eltörli ennek az életnek minden kilátástalanságát, fájdalmát. Élet, amelynek ajándékaként együtt lehetünk azokkal, akik már elmentek és azokkal is, akik utánunk jönnek. Együtt lehetünk  anélkül, hogy bántás, harag, gyűlölet vagy irigység mérgeznének minket. A végén csak a szeretet marad, és ez a legnagyobb ajándék. 
Kívánom, hogy ez a hit minden ember életében valósággá váljék, beleértve az enyémet is.

Áldott megemlékezést kívánunk mindenkinek!

(Cs.E )

2011. augusztus 31., szerda

Gyakori kérdések a népszámlálásról

Miért fontos a magyar nemzetiség vállalása? Kötelező válaszolni? Milyen nyelven zajlik a lekérdezés? Minden, amit tudni kell, ha október végén bekopog a népszámlálási biztos.

Mikor szervezik meg a népszámlálást?
 
- Október végén. Az összeírás 20-án kezdődik és 31-én fejeződik be. 

Miért fontos a népszámlálás? 
- A népszámlálás egy olyan alapvető adatfelvétel, ami a társadalomról való képünket évekre (akár egy évtizedre) meghatározza. Sok olyan kérdés van, ami enélkül nem válaszolható meg. Például kiderülhet, hogy hányan hagyták el az utóbbi tíz évben az országot, vagy mekkora arányban nőtt az egyetemet végzettek aránya. Ezek a társadalmi és gazdasági tervezés szempontjából központi kérdések, amelyekre az egyéb (népszámlálástól eltérő) statisztikai adatfelvételek összehangolatlansága, a regisztráció hiányosságai miatt nem kapható megfelelő válasz. 

Mit kell tennem a népszámlálás során? 
- Állampolgárként semmit nem kell tenni. A kérdezőbiztos házhoz jön, és feleleteid alapján kitölti a kérdőíveket. Az adatközlők kizárólag nagykorú, szellemileg egészséges személyek lehetnek. Az írni-olvasni nem tudók ismerősük vagy rokonuk segítségét kérhetik, hiszen ismerniük kell a kérdőív tartalmát, mivel ennek kitöltését követően aláírásukkal kell hitelesíteniük a közölt információkat. 

Miért kampányolnak azért, hogy mindenki vállalja az etnikai hovatartozását?
- A népszámlálási kampány egy teljesen szokványos dolog, az etnikai kisebbségektől a fogyatékkal élőkig sok csoport él ezzel a lehetőséggel. A csoport képviselői számára létérdek, hogy a csoport jelentőségére rámutassanak, ami a számokon keresztül a leginkább kézenfekvő. 
Fontos az is, hogy Románia nemzetállam: a hivatalos álláspont szerint az ország lakossága román, és akár kimondva, akár burkoltan ezt sulykolják minden állampolgárba. Mindez számos területen, például a nyelvhasználatban nyilvánul meg. A fele-fele arányban románok, illetve magyarok lakta Marosvásárhelyen a románok számára természetes, hogy a mindennapi kommunikáció nyelve a román, nekik pedig nem kell a magyar nyelvet elsajátítaniuk. 

A kisebbség számára előnytelen hatalmi viszonyok a családi viszonyokat is áthatják. Ez okozza például azt, hogy a magyar-román vegyes házasságokban születettek (statisztikai értelemben) a többségi identitás, kultúra fele gravitálnak. Az identitás-kampányra azért van szükség, hogy ezt a hatást legalább részben ellensúlyozza, a kisebbségek számára előnytelen aszimmetriát feloldja.
Nyilván vannak az erdélyi magyar közösségnek olyan szegmensei, amelyek számbeli súlyuk, intézményes erejük folytán ellensúlyozni tudják a nemzetállami nyomást. A Székelyföldön élők számára például a magyar identitás megélése nem nevezhető problematikusnak, a szórványban, vagy vegyes házasságban élők számára viszont igen. Ez utóbbi csoportokban szükséges a magyar identitásvállalás erősítése. A kampány abban segíthet, hogy ezen emberek számára a magyarság vállalása ne valamilyen deviáns dolognak, hanem természetesnek tűnjön. 

Miért fontos az, hogy minél több magyar kérdezőbiztost alkalmazzanak? 
- A népszámlálások tapasztalata szerint az identitásválasztás szabadsága abban az esetben érvényesül a legteljesebb formában, ha a kérdezett anyanyelvén válaszolhat a feltett kérdésekre. Ez az ügymenet szempontjából is fontos, hiszen a népszámlálás során az ingatlanokat is összeírják, ahol több, elég összetett kérdésre kell választ adni. 

Mi történik akkor, ha nem tudok románul, a kérdezőbiztos azonban román? 
- Elvileg ezokon a településeken ahol jelentős számban élneki magyarok, a kérdezőbiztosoknál ott lesz a népszámlálási kérdőívek magyar nyelvű fordítása is. Így a számozás alapján össze lehet vetni kérdéseket. 

Lehet online válaszolni? 
- Noha Európa-szerte élő gyakorlat az online válaszadás, Romániában erre nincs lehetőség. 


Mi történik akkor, ha nem magyarnak, hanem székelynek, vagy csángónak vallom magam?  
Az anyanyelv használatával kapcsolatos kisebbségi jogok alkalmazása egy kisebbség adott településen meglévő arányától függ, ami jelenleg 20%. 
Fontos leszögezni, hogy a kisebbségi nyelvi jogok a nemzetiségi, és nem az anyanyelvi arányoktól függenek. Így például - egy abszurd helyzetben -ha egy településen a székelyek aránya 80 százalék fölé emelkedik, a közösség elveszti magyar nyelvi jogait. Ebből a szempontból a leginkább célszerű, hogy a magyar nyelvű közösség tagjai magyar nemzetiségűnek regisztráltatják magukat. A lekérdezéskor az űrlapban nyílt kérdésként jelenik meg a nemzetiség és az anyanyelv is, tehát nem kell kódot beírni. Utólag kódolják majd a válaszokat. 
A kódolás mikéntjére még nincs hivatalos döntés a népszámlálási útmutató szerint. Az egyetlen garancia arra, hogy a magyar közösség alcsoportjait mesterségesen ne válasszák külön, az, ha a székelyek, a barcasági és gyimesi csángók magyar nemzetiségűnek vallják magukat. 
A moldvai csángók helyzete sajátos. Az őket képviselő szervezetek döntése, hogy a magyar anyanyelv és a csángó nemzetiség vállalása mellett kampányolnak. Ezen szervezetek megítélése szerint a csángó identitás és a magyar anyanyelv írja le legpontosabban sajátos helyzetüket. 
De legalább ennyire fontos, hogy ne nevezzenek meg a válaszadók olyan helyi identitásokat, mint például: erdélyi, szatmári, kolozsvári, gyimesi, barcasági, háromszéki, vagy vásárhelyi stb. Ezeket ugyanis a román nemzetiség kategóriájába fogják besorolni. 

Hogyan számolják össze a hajléktalanokat? 
- A polgármesteri hivatalok az elmúlt fél évben személyazonossági igazolványt állítottak ki azon személyek számára, akik valamilyen oknál fogva nem rendelkeztek ilyesmivel. Ennek során a hajléktalanokat meghatározott címekre jelentették be. Így őket ezeken a címeken regisztrálják, vagy a hajléktalanszállásokon, vagy a hajléktalanokat ellátó szociális intézményekben. Az így nem regisztrált személyeket vagy az önkormányzatok szociális munkásai írják össze, vagy pedig a számlálóbiztosok, a hozzájuk tartozó körzetek alapján (pl. épület alagsora, park).

Hogyan számolják össze az ideiglenesen más településen tartózkodókat? 
- Az ideiglenesen távol tartózkodó személyekről az otthon tartózkodó családtagoknak kell információt szolgáltatniuk. 

Kötelező a válaszadás? 
- Igen. 

Milyen kérdésekre kell válaszolnom? 
- A lakás állapotára vonatkozó űrlapban - az olyan nyilvánvaló kérdések mellett, mint például hasznos felület mérete - a fűtésrendszerre, a hőszigetelésre, a konyha, fürdőszoba létére, az ablakok kereteinek anyagára is rákérdeznek. A személyekre vonatkozó űrlapokban a demográfiai adatok mellett a házasság vagy együttélés tényére is rákérdeznek. Sőt ebben az űrlapban nemi diszkriminációt is felfedeztünk: a háztartásbeli opciónak románul csak a nőnemű megfelelőjét adták meg (casnică). A másik furcsaság: a háztartásban lakókat hierarchizálni kell: meg kell nevezni a családfőt.

Milyen űrlapokat kell kitölteni? 
- A tervek szerint három-hat fajta rövid kérdőívet töltenek majd ki minden család esetében: egyet a lakásról, épületről, egyet a háztartásról általában, illetve egyet a háztartás tagjainak legfontosabb jellemzőiről - minden személyről külön-külön.

Kik lehetnek biztosok? 
- Bárki lehet kérdezőbiztos, ha román állampolgársággal rendelkezik, nagykorú, és jól ismeri a román nyelvet. Továbbá a számlálóbiztosnak büntetlen előéletűnek kell lennie, és legalább középfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Egyéb feltételek a terepen való munka képessége, a megfelelő magatartás tanúsítása, és megfelelő nyelvezet alkalmazása. A népszámlálási biztos nem lehet beszédhibás, olvashatóan kell írnia és el kell tudnia olvasni az apró betűvel szedett szöveget. Aki népszámlálási biztosnak akar jelentkezni, az érdeklődjön az adott település polgármesteri hivatalában. Különösen fontos ez még olyan nagyvárosokban, mint Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, ahol még lehet jelentkezni, és kiemelt jelentősége van, hogy minél nagyobb arányban legyenek magyar kérdezők is. 

Ki lehet-e tölteni magyar nyelven a kérdőívet? 
- Nem. A kérdőívek kitöltése román nyelven történik. Azonban a 20% feletti magyar településeken a kérdezőbiztosnak kötelező módon magánál kell tartania a magyar nyelvű minta-kérdőíveket. Ez segítséget jelenthet a kitöltésben. 

Mennyi ideig tart a kérdőív kitöltése? 
- Változó: attól függ, hogy hány családtag adatait kell bevezetni az űrlapokra. 


Mi történik, ha nem találnak otthon a kérdezőbiztosok? 
- A kérdőívre nem kell feltétlenül személyesen válaszolni, elegendő, ha egyik családtag diktálja be az adatokat a kérdezőbiztosnak. Amennyiben a kérdezőbiztos senkit sem talál otthon, egy cédulán üzenetet hagy, amelyben értesíti a lakókat a legközelebbi látogatásának időpontjáról. Amennyiben a népszámlálás teljes időtartama alatt hiányzik egy lakás összes lakója, akkor az összeíróbiztos a szomszédoktól, vagy az ingatlan adminisztrátorától gyűjti be az információkat. Ebben az esetben az etno-kulturális identitást firtató kérdések megválaszolatlanok maradnak. 

Ki választja ki a biztosokat? 
- A biztosokat az erre vonatkozó pályázatot kiíró helyi önkormányzatok választják ki. 

A politikusok hogyan használhatják fel a népszámlálás eredményeit a választási kampány során? 
- A megszólítandó választók száma, területi-települési bontása egy választási kampány tervezésének alapját képezi. A népszámlálás keretében olyan adatokra derülhet fény, mint például a lakosság nemzetiségi, felekezeti megoszlása, a vidéki meg a városi népesség részaránya, az egyes települések, illetve területi-közigazgatási egységek lélekszáma stb. Ezek az adatok sokat elárulnak a helyi közösség erejéről, dinamikájáról, ami egyben politikai alternatíváikat, a gazdasági-társadalmi lehetőségeiket is meghatározza. Emellett az egyes megyék törvényhozóinak száma az illető megye lakosságának számától függ. 

Hogyan történik a kérdőívek kiértékelése, mikorra várható az adatok feldolgozása? 
- A népszámlálási biztosok összesítik az általuk lekérdezett űrlapokat. Ezen jelentések országos összesítésével valamikor 2012 tavaszán közzéteszik a népszámlálás ideiglenes eredményét. Közben a népszámlálás minden egyes űrlapjának adatait számítógépbe viszik, valamikor 2012 végén közzéteszik a népszámlálás végeredményét. 

Hol nézhetem meg a legutóbbi népszámlálás eredményeit? 
A 2002-ben lezajlott népszámlálás eredményei itt érhetők el. Ha további kérdések merülnének fel, a www.nepszamlalas.rohonlapon lehet tájékozódni. Ott szakértők által készített anyagokat, formanyomtatványokat is le lehet tölteni. 

Hol igényelhetek további információkat? 
nepszamlalas.ro honlap célja a népszámlálással kapcsolatos tudnivalók magyar nyelven történő ismertetése. A honlap egyszerre próbálja megszólítani a válaszadókat, az összeírásban résztvevő számlálóbiztosokat, illetve a szervezésbe bekapcsolódó intézményeket. Az ide látogatók hasznos technikai információkat találnak általában a népszámlálás folyamatáról, illetve a számlálóbiztosok toborzásáról, jelentkezési mikéntjéről, képzéséről. 
A honlapon az érdeklődők közvetlenül is kérdéseket intézhetnek a szerkesztőkhöz, amelyekre nyilvános választ kapnak néhány órán belül. 

Az anyag összeállításához hozzájárult: Székely István politológus, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője, Kiss Tamás szociológus, a népszámlálás.ro szerkesztője, Szász Alpár Zoltán politológus, Barna Gergő, a népszámlálás.ro szerkesztője, Demeter Szilárd, az EMNT népszámlálási bizottságának vezetője, László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. 

További információk: népszámlálás.ro, az Országos Statisztikai Hivatal népszámlálással kapcsolatos holnapja

2011. július 18., hétfő

Táborozás: Fényképek

Néhány fénykép az előző bejegyzéshez.....


2011. július 13., szerda

Hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatása

Sajnálatos módon a gazdasági válság egyik következménye az is, hogy egyre több gyermek számára  válik elérhetetlenné a nyaralás, a táborozás, a kikapcsolódás lehetősége. Ez a probléma talán a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket érinti leginkább, sokuk számára pedig ez jelentené az egyetlen lehetőséget arra, hogy zárt világuk némileg kiszélesedjék.  Sokuknak talán ez a hét lenne az, ami egész évre szóló élményt adna, kiszabadulási  lehetőséget a szürkeségéből, a szülői csatározások színhelyéről, a nyomor legmélyebb bugyraiból...
Az állami gondozásban lévő gyermekek még nehezebb helyzetben vannak, hiszen legtöbbször szülői szeretet és gondoskodás hiányában kénytelenek eltengetni életük...  Számukra az évi nyaralás, a mindennapok szürkeségéből való szabadulás épp olyan fontos lenne, mint   családban élő társaiknak. Évi nyaralásuk biztosítása azonban egyre nehezebb feladatnak tűnik.  Az állam nem utal külön pénzt erre a célra, a gyermekvédelmi igazgatóságok lehetőségeik szerint próbálják kigazdálkodni az erre szükséges forrásokat. Nem könnyű feladat, figyelembe véve, hogy megyénként több száz, esetleg több ezer gyermekről van szó. Megyénkben is hasonló a helyzet, ezért gondolt egyesületünk arra, hogy részt vállal ebből a feladatból. Parányi részt, hiszen szűkös forrásaink miatt mi magunk is korlátozott lehetőségekkel rendelkezünk. 
Az akaratnak teremtő ereje mutatkozott meg abban a szép összefogásban amelynek révén egyesületünk, a vicei Bástya Egyesület, illetve a Kovászna megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság  összefogott. Mindenki a maga apró részét hozzátéve, július 11-16 között, állami gondozott gyermekek  mehettek táborozni a Beszterce-Nasszód megyei kis magyar faluba, Vicébe.
Jelenleg épp zajlik a tábor... A mai nap  az ottani gyermekekkel való ismerkedés és barátkozás jegyében zajlik. A gyerekek kirándulásokon, kézműves foglalkozásokon, különböző ügyességi vetélkedőkön vesznek részt, készítettek már zászlót, kerestek kincset, rajzversenyre nevezhettek be... Ha az idő engedi strandolni mennek, illetve ismerkednek néhány olyan  tevékenységgel, amelyek tipikusan a falusi életre jellemzőek (fejés, fogathajtás, lócsutakolás stb) és amelyek talán lassan eltűnőben vannak.
Reméljük, hogy sikerül feledhetetlen élményt szerezni, új ismeretségek, barátságok létrejöttét segíteni. Apró dolgok ezek, de az élet szépsége, nagysága sokszor ilyen apró dolgok meglétében rejlik...

Ezúton is szeretnénk megköszönni a vicei Bástya Egyesület és a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság erkölcsi, illetve anyagi hozzájárulását a tábor létrejöttéhez. 
(Cs.E)

2011. június 19., vasárnap

Állatkerti látogatás

Egyesületünk támogatásával valósult meg májusban a sepsikilyéni rehabilitációs központba bejáró gyerekek  brassói állatkerti látogatása. Talán mondanunk sem kell, hogy az állatkerti látogatással egybekötött kirándulás osztatlan sikernek örvendett mind a gyerekek, mind az őket kísérők körében. Kicsik és nagyok örültek annak, hogy kiszakadhattak a mindennapok rutinjából és egy kicsit másképp ismerhették meg az őket körülvevő világot.
Számunkra mindig meglepetés az, hogy ezek a gyerekek milyen önfeledt módon fedezik fel környező világunkat. Örülnek annak, ami számunkra jelentéktelennek látszik. Időnként tanulhatnánk tőlük.

2011. május 14., szombat

Egy képzés margójára

Lassan a végéhez közeledik az a 6 alkalomból álló képzés, amit az önkormányzatoknál dolgozó, szociális feladatokat ellátó alkalmazottaknak tartunk. 
Az utolsó két alkalom témája: a magyar nyelvhasználat a közigazgatásban. A törvény számtalan lehetőséget biztosít e téren a kisebbségek számára, de a gyakorlat ezúttal is jóval lemarad az elmélet mögött. A lakosság nincs kellő módon informálva ezekről a jogokról, így mi, romániai magyarok legtöbbször azt sem tudjuk, hogy milyen jogokkal élhetnénk az anyanyelvhasználat terén. Nemcsak törvény adta jogunk használni a magyar nyelvet, de kötelességünk is. Hiszen ha ez a nyelv csak a magánszférára korlátozódik, ha csak otthon, családunk, esetleg barátaink körében használjuk, akkor elkerülhetetlenül szegényedik, elsorvad. Ha nem használjuk a közigazgatásban, akkor előbb-utóbb nem fogjuk ismerni a román kifejezések magyar megfelelőit. Így elkerülhetetlenül a román kifejezéseket építjük be mindennapi nyelvhasználatunkba, ezáltal is gazdagítva azon szavak listáját, amelyek idegenül csengenek a magyar szájban. Talán nem tűnik olyan rémisztőnek ez a gondolat, de gondoljunk csak bele: jelenleg országunkban nincs magyar nyelvű jogi oktatás, így nem csoda, hogy gondot jelent magyarul ismertetni egy-egy jogi szöveget. Pedig szükség lenne rá, nagy szükség.
Érezhetően elindult egyfajta pozitív változás az anyanyelvhasználat terén. Egyre több intézmény látja ezt fontosnak, sorra jelennek meg a magyar formanyomtatványok, magyar weboldalak. Mi is ezt a pozitív változást kívánjuk erősíteni, előmozdítani. Jóllehet egyelőre többletmunkát jelent két nyelven dolgozni és ez sokakat megrémiszt, de az alagút végén ott a fény és szeretnénk ha ezt egyre többen észrevennék.

2011. március 13., vasárnap

Könyvet a szórványnak


Március 6-án célba ért a „Könyvet a szórványnak” program keretében összegyűjtött könyvek egy része. Ekkor adtuk ugyanis át a mintegy kilencszáz kötetből álló adományt a dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett petrozsényi Magyar Iskolának. A főleg tankönyvekből álló szállítmányt Kovászna Megye Tanácsának, a szórványprogramért felelős munkatársak támogatásával sikerült eljuttatni a Zsil-völgyébe.
A „Könyvet a szórványnak” program egy hónappal ezelőtt indult, a petrozsényi Magyar Iskola igazgatónőjének, Ács Évának a felhívására. Ekkor úgy döntöttünk, hogy a kért tankönyvek mellett gyermek-, magyar- és világirodalmi köteteket is gyűjtünk, így gazdagítva a szórványban működő iskolák könyvtárát.
Mintegy 3500 kötet gyűlt össze, ezeket iskolák (Ady Endre Általános Iskola, Gödri Ferenc Általános Iskola, Váradi József Általános Iskola), különböző intézmények (Bod Péter Megyei Könyvtár, Székely Nemzeti Múzeum), civil szervezetek (Sepsiszéki Székely Tanács, Cimbora Alapítvány, Máltai Szeretetszolgálat, Erdélyi Művészek Fóruma, Haszman Pál Közművelődési Egyesület), könyvkiadók és könyvterjesztők (Charta, Litera Könyvesbolt) és természetesen magánszemélyek nagylelkű adakozásának köszönhetően gyűjthettük össze.       

2011. március 8., kedd

Döbbenet

(Egy mezőségi magyar faluban elhangzott beszélgetés visszhangja)

Belefacsarodik a szív a szavakba, a fül szinte nem is akarja átengedni, az agy bénultan, lelassulva adja tovább az üzenetet. Nem is lehet igaz.

Mezőségi kis falu. Szinte teljes egészében magyarlakta.
Maroknyi ember, pap,tanító, tanár vívja néha csendes, néha lélekőrlő harcát a nyelv, az iskola, az ének, a tánc, találkozók, rendezvények kis lélekvesztőjének vízszint fölött tartásáért, szinte elmerülve a gonoszkodások, intrikák, akadékoskodások fagyos vizében, mégis tolva, hajtva, élő motorként, árral szemben is, tovább, messzebb… .
Otthonról hozva a füzetet, papírt, krétát,meg ami kellett, újraálmodva a feledésbe merült viseletet, leporolva a dallamot, újramondatva a régi meséket.
Eddig a kis csónak még úszott, nem merült el.
És eddig még megmaradt a nyelv, a tánc, a találkozók,élt az ének…

Csokornyi színes csoport, a múltból formákon, díszeken, dallamokon, dobbanáson, érzéseken át üzenő ősök csillagos körbe fogva adták át az erőt, és volt csengő gyerekhang, meg reszelős, évtizedeket hordozó, és nevetés, meg lobogós paripa, kipirult arcú legény árvalányhajas pörge kalappal… .
Isten mosolygott.

De volt más is:
A gonosz, a sötét, a gyáva az csak megbújva támad. Szúr és visszavonul, csöndesen várja, hogy legyengüljön az áldozat, vagy elhinti a harag, féltékenység, hatalomvágy és PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ igéző, halált hozó magvait, mást nem is kell tennie. Kivárja az eredményt. Az ósdi taktika most is beválik, s mi ahhoz igazán értünk, hogy egymást marjuk.
Pénzért lehet. Beígért állásért lehet. Koncért lehet. Pozícióért lehet. Lehet áruba bocsátani a mögöttünk levő végtelenbe nyúló évezredet, az ESZMÉÉRT, földért, jövőért elhullt száz és százezreket, a SZÓT, az igazságot, a közösséget, kiröhögni a mártírokat… . Ígéretekért és pénzért.

Megveszik. Jaj, de sokan árulnak mostanában. Azt hiszik, meg lesznek becsülve, azt gondolják, hogy ”érvényesülnek”. Szegények.
Nyálkás, fullasztó, undok hínárrá válik az életük. Beleragadnak.

Hullaszag van. Hatott a méreg. Keserű is, édes is csorog a   forrásból.
Sikerült?
Megállítani a virágzást?
Megfakítani a színeket, formákat, ellopni a dallamot, megkötözni a táncoló lábakat?
Kilopni a szót, azt az édest a gyermekek ajkáról?
Közömbössé, fásulttá tenni az eddig tervezni merőket?
Sikerült?

KICSI FALU.
MAGYARLAKTA ?!
Magyar(?!) mondja:
Nem kell ide iskola,nem kell anyanyelv, így nem lesz VALAKI a gyerek.

KICSI FALU.
MAGYARLAKTA.
Magyar (?!) mondja:
Nem kell ide néptánc, viselet. Már nem jelent semmit. Nem ez a jövő.

KICSI FALU.
Magyarlakta.
magyar (?!) mondja:
Nem kell lobogó, paripa, pörge kalapos legény. Az a rongy sem kell a rúdra. Nem divat.

Döbbenet.
Az ősök félreállnak s leveszik a kezüket vállunkról.

Döbbenet.
Csend.
És átok.
Nem hiszem el.

Isten nem mosolyog.

Átok.
Árulók átka.
Földönfutókká lesztek.
Nem lesz szó ajkatokon.
Nem lesz ruha testeteken.
Nem lesz házatok.
Nem lesz gyermeketek.
Nem lesz lobogótok.
Nem lesz múltatok.
Utódaitok elkerülnek az utcán.

Isten elnéz fölöttetek.

Jó, hogy van még maradék.

A fagyos víz ajkukba mar.
Görcs tekeri lábuk, s a távoli szigetet is megpróbálják elsüllyeszteni, hogy ne legyen úti cél.

Van értelme tolni, hajtani a csónakot, vagy mindegy?! Süllyedjen?
Hisz óriás hajók is elsüllyedtek már… .

Kékülő, összeszorított szájjal, csikorgó fogakkal úsztatja tovább,  a pap,a tanító, a tanár, amíg egy is van, akit menteni kell, amíg egy is van, aki bízik, aki hisz, s akinek még fontos az a drága ”rongy”, a vérünk bölcsőjében hordozott ének, az árvalányhaj, a táltosvarázsú szó, eleink erőt adó keze vállain, meg Isten mosolya.
G.E

2011. március 6., vasárnap

Önkormányzati alkalmazottak szakmai továbbképzése. Elindult a képzés

Március 3-i kezdéssel, a Szülőföld Alap támogatásával indult az Önkormányzati alkalmazottak szakmai továbbképzése c. képzésünk. Helyszíne a sepsiszentgyörgyi Bástya kávézó konferenciaterme.
A képzést azon meggondolásból indítottuk, hogy a polgármesteri hivataloknál dolgozó szociális feladatokat ellátó szakszemélyzet többnyire alapképzettség nélkül végzi mindennapi munkáját. Legtöbbször csupán lelkesedésük és az elmúlt évek során szerzett szakmai tapasztalatuk - amelyek természetesen nem elhanyagolható tényezők -  állnak rendelkezésükre.  
A képzés magyar nyelven, interaktív módon zajlik. A 6 alkalom (42 óra) folyamán a résztvevőknek lehetőségük nyílik új elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására, illetve olyan beszélgetésekre, amelyeknek célja a tapasztalatok egymás közti cseréje. Minden alkalommal egy szociális munkás és egy pszichológus vezeti a csoportot, illetve végzi az ismeretátadást.
A képzés természetesen ismerkedéssel indult, amelynek során elkerülhetetlenül a résztvevők sérelmei is felszínre kerültek. Elmondásaik szerint nevetségesen alacsony bérért, a „társadalom fizetett rabszolgáiként” végzik mindennapi munkájukat. A politikum csak választások előtt figyel rájuk, az ezek között lévő időszakban minimális figyelmet kapnak. A legszomorúbb, hogy munkájuk főként „aktakukackodásra” redukálódik, a tulajdonképpeni szociális munkára nemigen nyílik lehetőségük. Nem igazán részesülnek elismerésben, mindenki azt várja, hogy kedvesek legyenek és centivel mérhető mosollyal fogadják klienseiket. Nem csoda, hogy ezen körülmények között előbb-utóbb a burn-out (kiégés) jelensége fenyegeti őket.
Egy pályakezdőnek írt levélben próbáltuk megfogalmaztatni velük, hogy kinek-kinek mit jelent ez a munka, hivatás. Csodálatos gondolatok születtek, amelynek nyomán érezhetővé vált, hogy ezek az emberek valóban érzékenyek mások problémái iránt,  de a társdadalom berendezkedése és a bürokrácia hálója fogva tartja őket.
Érdekes módon,  a szociális munkához szükséges kompetenciák összegyűjtésekor a "jól informáltság" lett a listavezető, ami főként a szociális hálózat ismeretét foglalja magába (kit hova lehet irányítani). A következő helyeken a türelem és az empátia álltak, biztosan nem véletlenül. 
A kapott visszajelzések alapján a résztvevők elégedetten távoztak és mindannyian ajánlanák a képzést mások számára. Március 24-én visszavavárjuk őket!

2011. március 3., csütörtök

Lelki gondok, testi tünetek II.

A pszichoszomatikus betegségekben szerepet játszó tényezők

Előfordul, hogy az emberekre háruló társadalmi, szociális vagy családi terhelés eredményez pszichoszomatikus zavarokat. E szociokulturális tényezők közé tartoznak a különböző események  (háborúk, természeti katasztrófák és egyéb, változatos formában megjelenő stresszorok), a rossz szociális körülmények (szegénység, a lakóhely magas bűnözési indexe, nem szívesen végzett munka, stb.) és az átmeneti stresszorok (súlyos betegség a családban, különböző veszteségek, stb.).  

A pszichoszomatikus zavarok kialakulását leginkább siettető pszichológiai tényezők a stresszforrásokra adott túlzott reakciók. A különböző attitűdök, szükségletek, érzelmek és megküzdési stílusok (elsősorban a represszív, megküzdési stílus) szintén növelhetik a betegségek kialakulását. Hasonlóan fontos tényező az A típusú személyiség.
A posztmodern elméletek szerint azok az emberek, akik nem tudják kielégítő módon, jelentéstelien megkonstruálni a saját szelfjüket, tehát énjüket nem tudják felépíteni a külvilág sokféle lehetőségéből, akkor ők valamiféle személyiségzavarral vagy testi tünettel pótolják a szelf hiányosságait. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk: azáltal jelzik saját maguk és a külvilág számára, hogy léteznek, hogy kialakítanak valamiféle betegséget, és az által definiálják saját magukat. Sok ember annyira elveszett a világban, annyira sokféle inger éri, hogy nem tudja önmagát elhelyezni, hogy valami erős bizonyítékra van szüksége arra, hogy létezik, és ennek bizonyítékaként kell egy erős fizikai érzés, pl. fájdalom, másként nem tudja magának megfogalmazni az érzéseit (Csabai, 2006).

Terápia

A legelterjedtebb módszerek közé a relaxációs tréning, a meditáció, a hipnózis, a kognitív beavatkozások tartoznak. Az elmúlt években pszichoszomatikus zavarokkal küzdő betegek családjával végzett terápiás és kutatómunkák során egyértelművé vált, hogy rendszerszemléletű családterápiával a pszichoszomatikus tünet is megfejthető és érthető lesz, amennyiben meg lehet abban a környezetben figyelni, ahol megjelenik. Ha ugyanis a megfigyelést kiterjesztjük a családra, ha a figyelmet a betegről a családtagok közötti kapcsolatrendszerre irányítjuk, akkor a pszichoszomatikus tünet sokat veszít megfejthetetlenségéből és teljesebb értelmet nyer. Ennek pedig az az oka, hogy a tünet – amennyiben a család kapcsolati és kommunikációs rendszerében vizsgáljuk – maga is kommunikációs magatartás, mert beilleszkedik a család kommunikációjába, hozzáidomul e jellegzetes kommunikációt működtető szabályokhoz és erősíti azokat (Onnis, 1993). Ezért mondhatjuk azt, hogy a ebben a környezetben a beteg teste a szó szoros értelmében „kommunikál”, hiszen a test üzenete, a tünet, bekerül a család kommunikációs csatornáiba, hat rájuk és azok is hatnak rá: beteg és családja tulajdonképpen ugyanazt a „nyelvet” beszélik. Ebben a környezetben a biológiai elváltozás anélkül, hogy elvesztené specifikus jellegét, összekapcsolódhat a családban jelen lévő érzelmi és interperszonális tényezőkkel, és a család különböző tagjait összekötő kapcsolatok fényében újra lehet olvasni a pszichoszomatikus tünetet, immár teljesebb jelentéssel.         

Sz.Cs.F

   

2011. február 24., csütörtök

Lelki gondok, testi tünetek I.

Bouguereau: Psziché
Nehéz definiálni a pszichoszomatikus betegség fogalmát, merthogy az orvostársadalomban többféle definíció létezik rá. Egyik álláspont szerint általánosságban véve azok a pszichoszomatikus betegségek, melyek hátterében vizsgálatokkal nem található szervi elváltozás, tehát okozójuk feltételezhetően valamilyen pszichológiai vagy szociális probléma. Egy másik megközelítés szerint (és a jelenleg hivatalos orvosi álláspont ez) minden betegség pszichoszomatikus, ugyanis minden betegség kialakulásában szerepet játszhatnak a biológiai okok mellett pszichés, szociális tényezők is és a betegségeknek lehetnek lelki és társas hatásai is.
A klinikusok valaha úgy gondolták, hogy a megbetegedéseknek csak egy meghatározott köre (gyomorfekély, asztma, krónikus fejfájás, magas vérnyomás és szívkoszorúér-betegség) tartozik a pszichoszomatikus betegségek közé. Az újabb kutatások azonban bebizonyították, hogy a szervi betegségek igen széles körét okozhatják pszichoszociális és fizikai tényezők kölcsönhatásai.  

A gyomorfekély kialakulásában olyan pszichés tényezők játszanak szerepet, mint a környezeti stressz, az erőteljes harag vagy szorongás illetve a függő személyiség (Tennant, 1981, Wiener, 1957). A betegséget kiváltó fiziológiai tényezőket elsősorban a bakteriális fertőzés, a túlzott mértékű gyomorsav-elválasztás és a sérülékeny gyomor- vagy nyombélnyálkahártya (McDaniel, 1994) alkotják.

Az asztma kialakulásának hátterében az esetek 70 százalékában pszichoszociális tényezők (környezeti stressz, zavaros családi viszonyok, szorongás és megnövekedett függőségigény) és fiziológiai tényezők (allergia, lassan reagáló szimpatikus idegrendszer, légúti fertőzések illetve genetikai tényezők) interakciója állhat (Weiss, 1997, Rees, 1964).

A kutatások szerint a krónikus fejfájásokat pszichoszociális tényezők (környezeti stressz, passzív személyiségtípus, krónikus tehetetlenségérzés, ellenségesség, szorongás és depresszió valamint az olyan fiziológiai tényezők, mint a szerotonindiszfunkció, érgyengeség és a vázizomzat hibái (Marazziti, 1995, Raskin, 1987, Blanchard, Andrasik, 1982) közötti interakciók okozzák.

A hipertónia vagyis a krónikus magas vérnyomásos esetek 90-95 százalékát okozzák pszichés tényezők (környezeti veszély, krónikus harag illetve ennek elfojtása és ki nem fejezett hatalomvágy), és csupán 5-10 százalékát olyan fiziológiai tényezők, mint a magas sótartalmú étrend és a diszfunkcionális baroreceptork (Dubbert, 1995, McClelland, 1985, Julius, 1992, Schwartz, 1977).

A szívkoszorúér-betegségek több mint fele a munkahelyi stresszt és az úgynevezett A-típusú személyiséget (türelmetlenség, frusztráció, versengés, ellenségesség, folyamatos harc a kontrollért és a sikerért) magukba foglaló pszichoszociális tényezők és olyan fiziológiai tényezők kölcsönhatásából jön létre, mint a vérkoleszterin magas szintje, a kóros falánkság, a dohányzás illetve a testmozgás hiánya (Hugdahl, 1995, Friedman és Rosenthal, 1974).

A hagyományos pszichoszomatikus zavarokon túlmenően, a kutatók felfedezték, hogy a pszichoszociális stressz más, különösen vírusos és bakteriális fertőzések következtében fellépő betegségek kialakulásához is hozzájárulhat. Kiderült ugyanis, hogy a stressz képes jelentősen befolyásolni a fehérvérsejtek működését azzal, hogy lelassítja őket, így fokozva a szervezet vírusos és bakteriális fertőzésekkel szembeni védtelenségét (Ader, Felten és Cohen, 1991).     

Sz.Cs.F.

2011. február 19., szombat

Önkormányzati alkalmazottak szakmai továbbképzése

A sepsiszentgyörgyi Életfa Családsegítő Egyesület ingyenes, 6 alkalomból álló szakmai képzést szervez az önkormányzatoknál dolgozó, szociális feladatokat ellátó szakszemélyzet számára. A képzés a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiumának  támogatásával valósul meg. A szakmai ismeretek átadása mellett másodlagos célunk a magyar anyanyelvhasználat terjesztése a közigazgatásban. 
A képzés március  3-án indul. 
Az első nap tematikája:
  • Bevezető
  • A szociális munka, mint szakma (történeti áttekintés)
  • A szociális munkához  szükséges kompetenciák
  • A szociális munkás által használt eszközök általános áttekintése
  • A szociális munkások etikai kódexe
  • Szociális szolgáltatásokat igénybe vevők köre

2011. február 13., vasárnap

A házasság világnapjának jegyében...

Talán már mindannyian hallottunk, hogy ma van a házasság világnapja. Ennek jegyében írok. 
Férjemmel együtt azon gondolkoztunk, hogy vajon szükség van-e egy újabb nagybetűs napra, amit meglovagol a média és a fogyasztói társadalom?! Vajon szükség van-e arra, hogy a házastársi kapcsolatot piedesztálra emelve nagy eszmefuttatások közepette próbáljunk válaszokat adni? Vajon nem elég a mindennapi életet megélve bizonyítani a házasság mellett, anélkül, hogy frázisokat csépelgetnénk? 


Beszélgetésünk összegzéseként végül arra jutottunk, hogy örülünk ennek a napnak. Olyan értékre hívja fel a figyelmet, amit nem biztos, hogy kellő odafigyeléssel őrzünk. Sokszor magunk is elcsodálkozunk azon, hogy mennyi apró rezdülése van egy kapcsolatnak. Mennyi áldás és mennyi nehézség! Fény és árnyék, így együtt. Csak az tudja, aki benne él, aki belélegzi nap, mint nap. Körhinta, mi elszédít, magasba röpít, pörget, zuhantat. Karbantartás nélkül a zuhanás életveszélyes is lehet Tudnod kell, hogy van röpülés, pörgés és zuhanás. Egy jó hintával mindezt lehet. Vigyázz Rá, hogy vigyázzon Rád! Magatokért, kettőtökért. 
Áldott ünneplést és még áldottabb hétköznapokat!


cs.e

2011. február 10., csütörtök

Farsangi szokások és hagyományok

A farsang vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig terjed. Miután a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt alatt a böjti fegyelem a középkorban nagyon szigorú volt, szokásba jött az ezt megelőző időt lakmározással, mulatozással tölteni. Ezek egyre szertelenebbek lettek, kiegészültek nagy felvonulásokkal, bálokkal, álarcos alakoskodásokkal, terjedtek szerte a világban. Számos népszokás is fűződik a farsanghoz.
A magyarság körében a farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
Húshagyókedden történt, a sok farsangi lakodalom után, a pártában maradt leányok, agglegények kicsúfolása. Az úgynevezett tuskóhúzás vagy tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt végig a falun; a menet végén vénleányoknak öltözött legények kötélnél vagy láncnál fogva egy fatuskót húztak a pártában maradt leányok megbélyegzésére. 
A másik húshagyókeddi szokás a farsangtemetés: szintén tréfás felvonulás, amelynek végén a farsangot (vagy telet) jelképező és a faluban végighordott szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, esetleg a vízbe dobták. 

És természetesen nincs farsang farsangi fánk nélkül...

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...