Miért fontos a magyar nemzetiség vállalása? Kötelező válaszolni? Milyen nyelven zajlik a lekérdezés? Minden, amit tudni kell, ha október végén bekopog a népszámlálási biztos.
Mikor szervezik meg a népszámlálást?
- Október végén. Az összeírás 20-án kezdődik és 31-én fejeződik be.
Miért fontos a népszámlálás?
- A népszámlálás egy olyan alapvető adatfelvétel, ami a társadalomról való képünket évekre (akár egy évtizedre) meghatározza. Sok olyan kérdés van, ami enélkül nem válaszolható meg. Például kiderülhet, hogy hányan hagyták el az utóbbi tíz évben az országot, vagy mekkora arányban nőtt az egyetemet végzettek aránya. Ezek a társadalmi és gazdasági tervezés szempontjából központi kérdések, amelyekre az egyéb (népszámlálástól eltérő) statisztikai adatfelvételek összehangolatlansága, a regisztráció hiányosságai miatt nem kapható megfelelő válasz.
Mit kell tennem a népszámlálás során?
- Állampolgárként semmit nem kell tenni. A kérdezőbiztos házhoz jön, és feleleteid alapján kitölti a kérdőíveket. Az adatközlők kizárólag nagykorú, szellemileg egészséges személyek lehetnek. Az írni-olvasni nem tudók ismerősük vagy rokonuk segítségét kérhetik, hiszen ismerniük kell a kérdőív tartalmát, mivel ennek kitöltését követően aláírásukkal kell hitelesíteniük a közölt információkat.
Miért kampányolnak azért, hogy mindenki vállalja az etnikai hovatartozását?
- A népszámlálási kampány egy teljesen szokványos dolog, az etnikai kisebbségektől a fogyatékkal élőkig sok csoport él ezzel a lehetőséggel. A csoport képviselői számára létérdek, hogy a csoport jelentőségére rámutassanak, ami a számokon keresztül a leginkább kézenfekvő.
Fontos az is, hogy Románia nemzetállam: a hivatalos álláspont szerint az ország lakossága román, és akár kimondva, akár burkoltan ezt sulykolják minden állampolgárba. Mindez számos területen, például a nyelvhasználatban nyilvánul meg. A fele-fele arányban románok, illetve magyarok lakta Marosvásárhelyen a románok számára természetes, hogy a mindennapi kommunikáció nyelve a román, nekik pedig nem kell a magyar nyelvet elsajátítaniuk.
A kisebbség számára előnytelen hatalmi viszonyok a családi viszonyokat is áthatják. Ez okozza például azt, hogy a magyar-román vegyes házasságokban születettek (statisztikai értelemben) a többségi identitás, kultúra fele gravitálnak. Az identitás-kampányra azért van szükség, hogy ezt a hatást legalább részben ellensúlyozza, a kisebbségek számára előnytelen aszimmetriát feloldja.
Nyilván vannak az erdélyi magyar közösségnek olyan szegmensei, amelyek számbeli súlyuk, intézményes erejük folytán ellensúlyozni tudják a nemzetállami nyomást. A Székelyföldön élők számára például a magyar identitás megélése nem nevezhető problematikusnak, a szórványban, vagy vegyes házasságban élők számára viszont igen. Ez utóbbi csoportokban szükséges a magyar identitásvállalás erősítése. A kampány abban segíthet, hogy ezen emberek számára a magyarság vállalása ne valamilyen deviáns dolognak, hanem természetesnek tűnjön.
Miért fontos az, hogy minél több magyar kérdezőbiztost alkalmazzanak?
- A népszámlálások tapasztalata szerint az identitásválasztás szabadsága abban az esetben érvényesül a legteljesebb formában, ha a kérdezett anyanyelvén válaszolhat a feltett kérdésekre. Ez az ügymenet szempontjából is fontos, hiszen a népszámlálás során az ingatlanokat is összeírják, ahol több, elég összetett kérdésre kell választ adni.
Mi történik akkor, ha nem tudok románul, a kérdezőbiztos azonban román?
- Elvileg ezokon a településeken ahol jelentős számban élneki magyarok, a kérdezőbiztosoknál ott lesz a népszámlálási kérdőívek magyar nyelvű fordítása is. Így a számozás alapján össze lehet vetni kérdéseket.
Lehet online válaszolni?
- Noha Európa-szerte élő gyakorlat az online válaszadás, Romániában erre nincs lehetőség.
Mi történik akkor, ha nem magyarnak, hanem székelynek, vagy csángónak vallom magam?
Az anyanyelv használatával kapcsolatos kisebbségi jogok alkalmazása egy kisebbség adott településen meglévő arányától függ, ami jelenleg 20%.
Fontos leszögezni, hogy a kisebbségi nyelvi jogok a nemzetiségi, és nem az anyanyelvi arányoktól függenek. Így például - egy abszurd helyzetben -ha egy településen a székelyek aránya 80 százalék fölé emelkedik, a közösség elveszti magyar nyelvi jogait. Ebből a szempontból a leginkább célszerű, hogy a magyar nyelvű közösség tagjai magyar nemzetiségűnek regisztráltatják magukat. A lekérdezéskor az űrlapban nyílt kérdésként jelenik meg a nemzetiség és az anyanyelv is, tehát nem kell kódot beírni. Utólag kódolják majd a válaszokat.
A kódolás mikéntjére még nincs hivatalos döntés a népszámlálási útmutató szerint. Az egyetlen garancia arra, hogy a magyar közösség alcsoportjait mesterségesen ne válasszák külön, az, ha a székelyek, a barcasági és gyimesi csángók magyar nemzetiségűnek vallják magukat.
A moldvai csángók helyzete sajátos. Az őket képviselő szervezetek döntése, hogy a magyar anyanyelv és a csángó nemzetiség vállalása mellett kampányolnak. Ezen szervezetek megítélése szerint a csángó identitás és a magyar anyanyelv írja le legpontosabban sajátos helyzetüket.
De legalább ennyire fontos, hogy ne nevezzenek meg a válaszadók olyan helyi identitásokat, mint például: erdélyi, szatmári, kolozsvári, gyimesi, barcasági, háromszéki, vagy vásárhelyi stb. Ezeket ugyanis a román nemzetiség kategóriájába fogják besorolni.
Hogyan számolják össze a hajléktalanokat?
- A polgármesteri hivatalok az elmúlt fél évben személyazonossági igazolványt állítottak ki azon személyek számára, akik valamilyen oknál fogva nem rendelkeztek ilyesmivel. Ennek során a hajléktalanokat meghatározott címekre jelentették be. Így őket ezeken a címeken regisztrálják, vagy a hajléktalanszállásokon, vagy a hajléktalanokat ellátó szociális intézményekben. Az így nem regisztrált személyeket vagy az önkormányzatok szociális munkásai írják össze, vagy pedig a számlálóbiztosok, a hozzájuk tartozó körzetek alapján (pl. épület alagsora, park).
Hogyan számolják össze az ideiglenesen más településen tartózkodókat?
- Az ideiglenesen távol tartózkodó személyekről az otthon tartózkodó családtagoknak kell információt szolgáltatniuk.
Kötelező a válaszadás?
- Igen.
Milyen kérdésekre kell válaszolnom?
- A lakás állapotára vonatkozó űrlapban - az olyan nyilvánvaló kérdések mellett, mint például hasznos felület mérete - a fűtésrendszerre, a hőszigetelésre, a konyha, fürdőszoba létére, az ablakok kereteinek anyagára is rákérdeznek. A személyekre vonatkozó űrlapokban a demográfiai adatok mellett a házasság vagy együttélés tényére is rákérdeznek. Sőt ebben az űrlapban nemi diszkriminációt is felfedeztünk: a háztartásbeli opciónak románul csak a nőnemű megfelelőjét adták meg (casnică). A másik furcsaság: a háztartásban lakókat hierarchizálni kell: meg kell nevezni a családfőt.
Milyen űrlapokat kell kitölteni?
- A tervek szerint három-hat fajta rövid kérdőívet töltenek majd ki minden család esetében: egyet a lakásról, épületről, egyet a háztartásról általában, illetve egyet a háztartás tagjainak legfontosabb jellemzőiről - minden személyről külön-külön.
Kik lehetnek biztosok?
- Bárki lehet kérdezőbiztos, ha román állampolgársággal rendelkezik, nagykorú, és jól ismeri a román nyelvet. Továbbá a számlálóbiztosnak büntetlen előéletűnek kell lennie, és legalább középfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Egyéb feltételek a terepen való munka képessége, a megfelelő magatartás tanúsítása, és megfelelő nyelvezet alkalmazása. A népszámlálási biztos nem lehet beszédhibás, olvashatóan kell írnia és el kell tudnia olvasni az apró betűvel szedett szöveget. Aki népszámlálási biztosnak akar jelentkezni, az érdeklődjön az adott település polgármesteri hivatalában. Különösen fontos ez még olyan nagyvárosokban, mint Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, ahol még lehet jelentkezni, és kiemelt jelentősége van, hogy minél nagyobb arányban legyenek magyar kérdezők is.
Ki lehet-e tölteni magyar nyelven a kérdőívet?
- Nem. A kérdőívek kitöltése román nyelven történik. Azonban a 20% feletti magyar településeken a kérdezőbiztosnak kötelező módon magánál kell tartania a magyar nyelvű minta-kérdőíveket. Ez segítséget jelenthet a kitöltésben.
Mennyi ideig tart a kérdőív kitöltése?
- Változó: attól függ, hogy hány családtag adatait kell bevezetni az űrlapokra.
Mi történik, ha nem találnak otthon a kérdezőbiztosok?
- A kérdőívre nem kell feltétlenül személyesen válaszolni, elegendő, ha egyik családtag diktálja be az adatokat a kérdezőbiztosnak. Amennyiben a kérdezőbiztos senkit sem talál otthon, egy cédulán üzenetet hagy, amelyben értesíti a lakókat a legközelebbi látogatásának időpontjáról. Amennyiben a népszámlálás teljes időtartama alatt hiányzik egy lakás összes lakója, akkor az összeíróbiztos a szomszédoktól, vagy az ingatlan adminisztrátorától gyűjti be az információkat. Ebben az esetben az etno-kulturális identitást firtató kérdések megválaszolatlanok maradnak.
Ki választja ki a biztosokat?
- A biztosokat az erre vonatkozó pályázatot kiíró helyi önkormányzatok választják ki.
A politikusok hogyan használhatják fel a népszámlálás eredményeit a választási kampány során?
- A megszólítandó választók száma, területi-települési bontása egy választási kampány tervezésének alapját képezi. A népszámlálás keretében olyan adatokra derülhet fény, mint például a lakosság nemzetiségi, felekezeti megoszlása, a vidéki meg a városi népesség részaránya, az egyes települések, illetve területi-közigazgatási egységek lélekszáma stb. Ezek az adatok sokat elárulnak a helyi közösség erejéről, dinamikájáról, ami egyben politikai alternatíváikat, a gazdasági-társadalmi lehetőségeiket is meghatározza. Emellett az egyes megyék törvényhozóinak száma az illető megye lakosságának számától függ.
Hogyan történik a kérdőívek kiértékelése, mikorra várható az adatok feldolgozása?
- A népszámlálási biztosok összesítik az általuk lekérdezett űrlapokat. Ezen jelentések országos összesítésével valamikor 2012 tavaszán közzéteszik a népszámlálás ideiglenes eredményét. Közben a népszámlálás minden egyes űrlapjának adatait számítógépbe viszik, valamikor 2012 végén közzéteszik a népszámlálás végeredményét.
Hol nézhetem meg a legutóbbi népszámlálás eredményeit?
A 2002-ben lezajlott népszámlálás eredményei itt érhetők el. Ha további kérdések merülnének fel, a www.nepszamlalas.rohonlapon lehet tájékozódni. Ott szakértők által készített anyagokat, formanyomtatványokat is le lehet tölteni.
Hol igényelhetek további információkat?
A nepszamlalas.ro honlap célja a népszámlálással kapcsolatos tudnivalók magyar nyelven történő ismertetése. A honlap egyszerre próbálja megszólítani a válaszadókat, az összeírásban résztvevő számlálóbiztosokat, illetve a szervezésbe bekapcsolódó intézményeket. Az ide látogatók hasznos technikai információkat találnak általában a népszámlálás folyamatáról, illetve a számlálóbiztosok toborzásáról, jelentkezési mikéntjéről, képzéséről.
A honlapon az érdeklődők közvetlenül is kérdéseket intézhetnek a szerkesztőkhöz, amelyekre nyilvános választ kapnak néhány órán belül.
Az anyag összeállításához hozzájárult: Székely István politológus, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője, Kiss Tamás szociológus, a népszámlálás.ro szerkesztője, Szász Alpár Zoltán politológus, Barna Gergő, a népszámlálás.ro szerkesztője, Demeter Szilárd, az EMNT népszámlálási bizottságának vezetője, László Attila, Kolozsvár alpolgármestere.
További információk: népszámlálás.ro, az Országos Statisztikai Hivatal népszámlálással kapcsolatos holnapja
